A növényes akváriumok már a vizualitásuk miatt is megérdemlik a törődést, de legalább ennyire lényeges érv a növényesítés mellett, hogy az akváriumi növények fontos funkciókat is ellátnak. A növényes akvarisztika nézőpontja szerint
Ha növényeink egészségesek, szépen fejlődnek, halaink és garnéláink is garantáltan boldogak, egészségesek lesznek. A fókusz tehát a flórára irányul, ami "magával rángatja" a faunát.
Akváriumunk szűrését nem csupán a (belső-, külső-, vagy akasztós) szűrőnk végzi. Ezen berendezések mechanikai, illetve a bennük megtelepedő szűrőbaktériumok révén, biológiai szűrést biztosítanak. Az akvárium növényei azonban képesek az élőlények által termelt káros anyagok ( nitrogénvegyületek) hasznosítani, megkötni, ezáltal eltávolítani a vízből. A növények továbbá új felületet biztosítanak a lebontó baktériumoknak, fokozva ezzel a biológiai szűrés hatékonyságát.
Növényeink a fotoszintézis során oxigént termelnek, melyet halaink (illetve maguk a növények is) valamint az aerob baktériumok hasznosítani tudnak. Az oxigénellátás ráadásul esztétikusabb is, mintha egy habkövet és oxigénpumpát alkalmaznánk. A gyöngyöző növények fantasztikus látványt nyújtanak.
A különböző algafajták elszaporodása nagy gondot tud okozni az akvaristáknak. Amellett, hogy nagy mértékben rontják a megálmodott összképet, egy idő után károsak is, hiszen szabály szerűen megfojthatják növényeinket. A pusztuló növények pedig ammonia felszaporodassal járnak, amely anyag mérgező halainkra, garnéláinkra. Egy dúsan beültetett akváriumban sokkal kevesebb esélye van az algáknak, mint egy gyéren beültetett, vagy műanyag növényekkel berendezett akváriumban. Az akváriumban megtalálható tápanyagokat felhasználva, növényeink nem engedik élettérhez az algákat. Általánosságban elmondható, hogy ha egészséges növekedés van egy - dúsan beültetett - akváriumban, az algásodás esélye minimális lesz.
Számos halfaj hajlamos a territoriális (területvédő) viselkedésre. Ívási időszakban is előfordul civakodás az azonos fajba tartozó hímek között. Ez természetesen stressz a halaknak, amely akár megbetegedéshez vagy - nyitott akvárium esetén - kiugráláshoz vezethet. Ugyanez a helyzet a kisebb testű, félénkebb halaknál. Ha nem telepítünk kellő létszámú csapatot vagy egy nagyobb testű, agresszívabb halat is tartunk akváriumunkban, elengedhetetlen, hogy biztosítsunk kellő búvóhelyet halainknak. Ennek pedig legszebb, legtermészetesebb módja a sűrű növényzet kialakítása.
Ne feledjük, számos halfaj szaporodását is elősegíthetjük növényesítéssel. Gyakran teszik a halak, ikráikat levelekre, vagy mohára. Ha nem tartunk külön szaporító medencét, nagyobb eséllyel maradnak életben az ivadékhalak (illetve maguk az ikrák) ha a dús növényzetben el tudnak bújni.