Így könnyítsd meg az akváriumindítást aktív talajjal

Mindenki, aki a növényes akvarisztika iránt komolyabban érdeklődik, esetleg már bele is vágott első víz alatti kertjének tervezésébe, valószínűleg már túl van az előzetes kutatómunkán. Az is majdnem biztos, hogy az akváriumindítás kezdeti nehézségeiről is hallottál. Ezek egy része majdhogynem elkerülhetetlen. Megijedni nem kell persze, hiszen kezelhető jelenségekről beszélünk.

Számos kezdeti problémára létezik olyan "óvintézkedés", amellyel hihetetlen módon megkönnyíthetjük az akvárium indítást. A mai írásban az aktív talajos indítást fogjuk gyakorlatilag problémamentessé tenni.

Az Aquademia blogban már olvashattál az akvárium aljzat jelentőségérő, illetve fajtáiról. (Ha még nem tetted meg, itt pótolhatod.)

Mitől aktív az aktív talaj?

Az aktív talaj a high-tech növényes akvarisztika egyik alapeleme. Sokan aktívnak tekintenek minden porózus, baktériumbarát agyagtalajt, de a helyzet ennél némileg speciálisabb. A ténylegesen aktív talaj ugyanazért aktív, amiért az aktív szén is - adszorpciós képességgel rendelkezik. Nem véletlen említem példaként az aktív szenet, Az aktív talajok néhány esetben egyenesen úgy viselkedik, mint egy kémiai szűrőanyag, amelynek előnyei mellett hátrányai is vannak, ha nem ismerjük pontosan a viselkedését.

Azonban a szénnel ellentétben az aktív talajok sokkal gyengébben kötik meg a különböző kémiai anyagokat, így adott helyzetben vissza is engedik az akváriumba, így a kérdéses elemek szintje stabil marad. Ha a talajban kevés van az adott anyagból, az akváriumvízben viszont sok, a talaj fel fogja venni. Ha a helyzet megfordul, a talaj képes leadni is ezeket az anyagokat. Ez a hatás például érzékeny garnélák tartásánál nagyon hasznos lehet, mert segít a keménységet és a pH-t (a víz kémhatását) állandó szintenn tartani.

Kezdeti problémák az aktív talajokkal

Egy beállt akváriumban, ahol a tápozásunk és vízcserénk már jó pár hete stabil rutin, az aktív talaj békésen teszi a dolgát, és nem is érzékeljük a hatását. Hiszen az aktív talaj "feladata" az esetleges vízminőségbeli eltérés mérséklése.

Az akvárium indítása azonban igen komplikált is lehet. Az aktív talajok képesek például egyes tápanyagokat teljesen kivonni a vízből. Ez tipikusan a foszfáttal történik meg. Ilyenkor drasztikusan visszaeshet a növények fejlődése, ami az éretlen szűréssel együtt ideális terep az algáknak. A másik probléma a vízkeménység és a pH hirtelen leeséséből fakad. Egy friss aktív talaj képes pár nap alatt a kemény csapvizet nagyon lággyá alakítani. Egy ekkora és ilyen hirtelen változás pedig a növényeknek is megárt. Az erre híresen kényes növények, pl. a Cryptocoryne fajok akár a teljes levélzetüket is elveszíthetik és a többi növény sem viseli túl jól. Az ammónia mellett ez a másik ok, amiért növényes akváriumban szigorúan betartjuk a bejáratási időt a halak előtt.

Akkor miért éri meg mégis aktív talajjal indítani?

Összességében az aktív talajok szerepelnek a legjobban a high-tech növényes akvarisztikában. A kezdeti "felfordulás" mértéke bőven nem haladja meg a talaj későbbi pufferkapacitását. Az új akváriumban a talaj megkötő képessége teljesen kihasználatlan, ezért a viszonylag kis mennyiségeket is felszívja a vízből. Később azonban a talaj egyensúlyba kerül a vízzel, és elkezdi ellensúlyozni annak változásait. Minél nagyobb a kapacitása, annál nagyobb eltérést képes semlegesíteni.

Hogyan küszöböljük ki a kezdeti nehézségeket, új akvárium indításkor?

Először is, gondold át alaposan a talajválasztást. Ez nem csupán a termékleírások alapos átolvasását jelenti, hanem gyakorlati tapasztalatok gyűjtését. Erre kiválóan alkalmasak az akvarisztikai fórumok, ahol rendszerint segítőkész közösséget találsz.

Fontos megjegyezni, hogy nem mindegyik növényes talajt nevezzük aktív talajnak, azonban az összes puha, agyaggolyós fajta rendelkezik valamennyi aktivitással. Amelyiknél nem tüntetik fel, ott általában vízkémiai mérések nélkül ez a hatás észrevehetetlen. A kifejezetten aktív talajként hirdetett termékek esetén drasztikus változásokra számíthatsz a kezdeti időszakban. Ezektől a hatásoktól meg kell védenünk növényeinket, ameddig az akváriumi egyensúly be nem áll. Két irányból közelíthetjük meg a problémát:

• Hagyományos indítás

  "Hagyományos" módszerrel elindítjuk az akváriumot, majd a vízkeménység és a pH gyakori mérésével követjük a vízminőség változásait. Ha ezek az értékek látványosan csökkennek, cseréljünk vizet és tápozzunk újra. Szélsőséges esetekben ez akár pár naponta is szükséges lehet, az egyensúly beállásáig.

  Saját példa, az aktív talajba ültetett ammania sp.bonsai az első hetekben egyszerűen elmált, 2-3 napi rendszerességű vízcsere mellett. Az akváriumegyensúly beállta után, ugyanezt a növényfajtát visszaültetve, intenzív fejlődésnek indult.

• Hardscape indítás

  Rendezzük be a hardscape-et, majd töltsük fel az akváriumot csapvízzel és indítsuk el a szűrést! Tápozzunk ugyanúgy, mintha növényekkel indítottuk volna az akváriumot! Ebben az esetben a talaj fogja megkötni ezt a növénytápot és mellé a vízkeménységet. A világítást ne kapcsoljuk fel, sőt, teljesen elsötétíthetjük az akváriumot, kizárva ezzel az algásodás esélyet. Adagoljunk minden nap Aqualine TF Startert! Körülbelül két hét után engedjük le a vizet és ültessük be a növényeket!

  A növényes akváriumokhoz optimális lágy vízzel feltölteni az akváriumot. Mivel a szűrő a kezdetektől ment, ezért összességében a módszer nem nyújtja meg az indítási időt! Sőt! A növények kezdeti sokkja - ami az ültetéssel, valamint az emers-submers életmódváltással jár - gyakran okoz kezdeti algásodást. Ha azonban a növények ültetésekor egy már bejáratott rendszerünk van, azaz a lebontást végző baktériumkultúra már kialakult, jó eséllyel elkerülhető az algák térhódítása, illetve az említett növénymálás.