Engedjétek meg, hogy a mostani írást egy saját példával indítsam. Az akvarisztika mellett nagyon szeretem a történelmi makettek világát, habár idő hiányában hosszú évek óta nem gyakorlom a hobbit. Ami viszont a mai napig lenyűgöz, az a valóság – korhű – leképezése, sokszor észbontóan kis méretben és részletességgel. Aki sosem makettezett, az is könnyen el tudja képzelni, hogy mit is jelent egy 1:72-es méretarányú figura mellére egy századjelvényt festeni.

Nem volt nehéz felismerni, hogy ugyanezt a varázst át tudom élni az akvarisztika világában is. Az, hogy nem vagyok az érzéssel egyedül, bizonyítja, hogy külön ág alakult ki a hobbin belül, ami az akár egészen kisméretű, mégis sokszor monumentális hatást elérő akváriumok kedvelőit tömöríti. Nem másról beszélünk, mint a nano akvarisztikáról. A témába Láng Viktor vendégírónk gondolatai, valamint egy általa épített versenyszintű nano akvárium részletes bemutatása ad betekintést.

Mint azt már bizonyára tudjátok az Aquascaping (vagy akvakertészet) egyre nagyobb teret hódít az akvarisztika világában. Több itthoni és külföldi verseny is létrejött az akváriumok megmérettetésére. A külföldi versenyeken elsősorban a minél nagyobb méretben való kertészkedést díjazzák, mert ott lehet a térrel és a növényekkel a legjobban „játszani”. Azonban elvitathatatlanul feltörekvő népszerűségnek örvend a NANO kategória is.

Az ismert Itthoni (HAC,TAC) és külföldi (AGA,EAPLC) versenyeken a nano kategóriát nagyjából az egységesen 40 liter alatti akváriumoknak tartanak fenn. Ebben a kategóriában minden olyan akvárium indulhat, ami ezen mérethatár alá esik.

A pontos definícióhoz hozzátartozik, hogy nagyon gyakran a nano akvárium kifejezés valamilyen kocka, vagy álló akváriumot takar, ahol a medence magassága a leghosszabb oldal. A 40 literes mérethatár is inkább egy, a versenyeken kialakult rendszer miatt van köztudatban, de van olyan gyártó, akinek „nano cube” szériájában a 60 literes kocka is megtalálható. Az esetek döntő többségében azért megállja a helyét a fenti meghatározás.

Léteznek egészen kis akváriumok is, mint például 5-10-15 literes kis csodák (egy 4,5 literessel magam is rendelkezem). Jellemzően azért a 20-30-40 literes kis medencék alkotják a nano kategória mezőnyét.

Először csak kicsiben szeretnék a hobbival megismerkedni, ez a kategória való nekem?

A kérdés bizony csalóka. A kis méret ne tévesszen meg senkit, ezekben a méretekben is lehet szebbnél szebb dolgokat kivitelezni, de az örök akvarisztikai mondás a múltból itt is igaz: minél nagyobb annál könnyebb. Logikusan hangzik, hogy egy kis 20 literes akvárium karbantartása nem egy ördöngős feladat és ez alapvetően így is van. Azonban a kis méret azt is jelenti, hogy könnyebben megborul az akvárium biológiai egyensúlya, nehezebb az állandó vízminőséget fenntartani, így nagyobb odafigyelést igényel a karbantartás is.

Speciális kihívások

Szintén a méretbeli korlátokból adódóan, az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő dekorációs elemek és a megfelelő technika kiválasztása, nano akváriumunkhoz. Ebben a méretben ugyan költséghatékonyabban tudunk akvakertészkedni, mert ugye mindenből kisebb és kevesebb kell, de az érem másik fele a kényes egyensúly fenntartása. Nagyon fontos a heti min 20-30 % vízcsere. Kisebb akváriumoknál ez lehet heti kettő alkalom is. Ezekben az akváriumokban a víz is hamarabb párolog így, főleg nyári időszakban folyamatosan pótolni kell azt. És ha már megemlítettem a nyári időszakot a víz melegedése is komoly kihívások elé állít. Persze mindezek megoldása nem bonyolult, és amit egy ilyen kis csoda adni tud az felbecsülhetetlen. Legyen akár otthon, vagy a munkahelyen, mindig öröm ránézni a természet egy kis szeletére. És hogy mindezt hogy is valósíthatjuk meg, ebben a következő fejezet nyújt segítséget.

Milyen technikát válasszak, ha egy kis nano akváriumot szeretnék?

A legfontosabb dolog, ha elhatároztuk magunkat egy kis akvárium létrehozásán az akvárium üveg mérete. Ezt legtöbb esetben az akvárium végleges helye határozza meg. Ha vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy esetlegesen független a hely adottságaitól a méret, akkor talán a legjobb ha elsőre egy hosszúkás akváriummal kezdünk amit kb 30-40 liter környékén határolunk be. Az üveg lehet természetesen a hagyományos float üveg, de ha szeretnénk egy kicsit esztétikusabb „teret” biztosítani a nano akvakertünknek, válasszunk ún. opti-white üveget. Ez ugyan valamivel drágább megoldás ugyan, de a kis méret miatt valószínűleg nem lesz elrettentően magas a költségünk. Az opti-white akváriumok tisztább üvege és nagyobb fokú átláthatósága miatt szinte nem is lehet érzékelni hogy víz van az akváriumban. Ami a mérethez tartozó üvegvastagságot illeti a 4 mm és az 5 mm is elfogadott, de véleményem szerint a 4 mm teljesen megfelel a célnak. A legfontosabb, hogy átlátszó ragasztással készüljenek az akváriumok és a legkevesebb látszó ragasztással.

Az üvegen kívül a két legfontosabb technikai eszköz, amit körültekintően kell kiválasszunk az a szűrés és a világítás. Mindegyiket az adott akvárium mérethez és a tartandó növényekhez kell igazítani. Kezdjük talán a szűréssel.

Egy nano akvárium szakszerű szűrése

Több lehetőségünk is van, hiszen választhatunk belső, külső, vagy akasztós szűrőt is a kínálatból. Én személy szerint a belső szűrőt nano akváriumoknál nem preferálom. Annyira kicsi a szűrési felület, hogy sosem lesz folyamatosan tiszta vizem (tapasztalat). Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy vannak már olyan megoldások, amely kis belső szűrők kiegészíthetők olyan modulokkal, amik már biológiai szűrőanyaggal is feltélthető, de ez a méret rovására megy. Egy nano akváriumban pedig, mint tudjuk igen korlátozott a rendelkezésre álló hely.

Egyel jobb megoldás az akasztós szűrő, egyrészt nem foglal helyet az akváriumban, másrészt nagyobb szűrőfelülettel is rendelkezik és a későbbiekben átalakítható biológiai szűrésre is. Kétség nem fér hozzá, hogy biztosra csak is egy külső szűrővel mehetünk főleg ha az akvárium inkább a high tech felé megy el. A szűrők kategóriájába, márkák harcába most nem mennék bele.

Lőn világosság, na de mivel?

A világítás a másik sarkalatos pont. Kialakítását tekintve lehet csíptetős, ráültetős és függesztett. A lényeg a színhőmérséklet, nagy általánosságban 6500K az, ami a legjobban visszaadja a napfény érzetét a növényeknek. A színhőmérsékleti skálán felfelé el lehet menni, főleg a ledeknél, ahol 7000-8000K a színvisszaadás. A választás fő szempontja itt is az akvárium mérete és az, hogy milyen növényeket szeretnénk benne tartani. A belső hardscape elemekről és a növényekről a következő fejezetben olvashattok.

Gyakran felteszik nekem is a kérdést, hogy milyen talajt lehet vagy kell (nano) növényes akváriumokban használni. Én minden esetben az agyagos talaj mellett teszem le a voksomat, főleg ha ültetni is szeretnénk. Ebből léteznek már kifejezetten garnélás talajok amik a kis „soklábúak” igényeit veszik figyelembe. Persze lehet használni dekor homokot is mert az is mutatós, de ezt inkább csak dekorálásra ajánlom (itt jegyezném meg hogy Én ültetni is szoktam dekorhokba és minden növekedésnek indul így is, azaz nem „ökölszabály” az agyagos talaj, de ha van lehetőségünk ilyet használni, talán valamivel jobb választás lesz.)

A fák és kövek elrendezésénél egyetlen egy dolgot szoktam kiemelni, ez pedig a megfelelő áramlás kialakítása,ebben a méretben ez létfontosságú hogy a víz körbe tudjon áramolni és ne legyenek pangó részek. Többször jártam úgy, bonyolult építményeknél hogy a kis hely miatt a víz nem tudott jól mozogni és folyamatos vízproblémáim voltak, amik persze vonzották az algákat. Aki kifejezetten garnélás akváriumnak szeretne nano akváriumot összeállítani annak egy fontos megfontolandó tanácsot adnék. Próbáld úgy építeni az akváriumot, hogy legyen lehetőség a kis garnélák életének megfigyelésére de egyúttal búvóhelyet is biztosítsunk. Halak telepítése egy kis méretű garnélás akváriumba nem javasolt!

Az akvárium benépesítése

Furcsa dolog, amikor egy akvakertész elmagyarázza egy külső szemlélőnek, hogy a növények mennyire is fontosak egy akváriumba és hogy Őket ugyan úgy élőlényként lehet (kell) kezelni és szeretni, mintha egy díszhalról vagy más állatról lenne szó. A nano akváriumok közkedvelt növényei a különböző vízi mohafajták. Népszerűségük részben sokszínűségükben, másrészt kiváló alkalmazkodó képességeikben, ezáltal relatíve egyszerű tartásukban rejlik. Kiválasztásuknál érdemes igénybe venni növekedési ütemüket is természetesen.

Közkedvelt növények még az Anubias fajok, amiket fához vagy kőhöz rögzítve bárhova elhelyezhetünk. Napaság népszerű alternatívát jelentenek a bucephalandra fajok, melyek még színesebbé tehetnek egy kis akváriumot. Ezen növények egy közös pontja, hogy minden kezdő akvakertész könnyen boldogul velük. Indításkor érdemes még víz felszínen úszó növényeket is bevetni, két dolog miatt is. Az egyik hogy nagy segítséget fognak adni a felhalmozódott tápanyagok elszívásában, a másik ok pedig a garnéláknak jó árnyékot biztosítanak.

Egy jó tanács, ha úgy döntesz belevágsz a nano akvarisztikába

Ha eddig nem kaptál kedvet a nano akvarisztikához, az esetpélda után garantáltan fogsz. Lépésről-lépésre bemutatunk ugyanis egy apró víz alatti világot.

Az akvárium különlegessége - és valószínű ezért is fog tetszeni sokaknak, - hogy CO2 beoldása nélkül üzemel. Azaz gyorsan leszögezhetjük, hogy elég egy kis törődés, megfelelő világítás és szűrés, illetve természetesen egy professzionális növénytáp család és máris csodákat lehet alkotni. Íme a bizonyíték:

• Méret és fény:

  A kis nanó a maga 25 x 25 x 32 es méreteivel pont 20 literben teljesedik ki. A világítást egy Chihiros led A301-es lámpa szolgáltatja..

• Szűrő

  A szűrést egy Tetra Ex 600 plus látja el és igen, itt van az a bizonyos kutya elásva. Ha egy kicsit is utána számoltok, akkor ez azt jelenti, hogy 20 litert ami nettóban picit kevesebb is egy 600 liter/h ás szűrővel forgatok. Ez 30 szoros forgatás egy óra alatt, ha betartjuk a számok elvét, amit az akvakertészetben azért ildomos (10 x szűrős a literhez képest.) Persze a szűrés vissza van fojtva kimenő ágon. Emellett üveg be- és kiömlőket használok.

• Tápozás

  AquaLine TF Planter és Macro tápokból heti 1-1 ml-t adagolok. Többet erre a méretre nem is javaslok mert bőven elég. (A túladagolás pedig – mint korábbi írásunkból már kiderült – komoly problámákhoz, a növények károsodásához vezet. Folyékony szenet (Carbo) természetesen lehet adagolni, de ezen akvárium esetében - a garnélák miatt - ez is kimaradt.

Az alábbi galéria segítségével nyomon követhetitek az akvárium fejlődését. Próbáljátok elképzelni a látványt a saját nappalitokban, vagy dolgozószobátokban!

Nagyon szerettem és szeretem ezt a kis akváriumot. Igazi kis gyöngyszem a lakásban. A mai napig rendszeresen megállok vagy leülök mellette figyelgetni a sok apró láb mozgását és viselkedését. Megnyugtat a mindennapi stressz után, és ez a legfontosabb jó tulajdonsága ennek a hobbinak!