Az aljzat szerepe és fajtái | A növényes akvárium születése 3. rész

Laikus vagy kezdő akvarista számára, az akvárium talaj talán kevésbé fontos eleme az akváriumnak. Ez azonban komoly tévedés, a talaj ugyanis kimondottan fontos funkciókat lát el egy (növényes) akváriumban. Egyrészt biztosítania kell a tápanyagokat a növények (gyökerei) számára, másrészt a hasznos baktériumok, egysejtű gombák és egyéb mikroorganizmusok számára biztosít megfelelő közeget. Mindamellett természetesen a domborzat kialakításában, a hardscape elemek megtartásában is szerepet játszik az akváriumtalaj.

Éppen ezért nem mindegy, hogyan alakítjuk ki akváriumunk aljzatát, milyen talajtípusokat, adalékokat, rétegezést használunk! Ha rosszul választunk - vagy túlságosan is spórolni szeretnénk az aljzaton - jó eséllyel lesz sikertelen növényes akvárium projektünk. Egy rosszul megválasztott aljzat egyrészt nem támogatja a fentebb felsorolt talaj funkciókat, másrészt akár még nagyobb kárt is okozhat az úgynevezett iszaposodás miatt. Ha nem tudnak a lebontó baktériumok a talajban elszaporodni, ha a talaj nem tud lélegezni, a halak által termelt mulmmal összekeveredve, tömör massza (iszapréteg) alakulhat ki, amelyben mérgező gázok és egyéb káros anyagok képződhetnek a bomlás során. Ezzel felborul akváriumunk egyensúlya, leromlik a vízminőség, amit idővel az élőlények is megsínylenek.

Ugyanennyire fontos a szemcseméret. A túlzottan kis szemcsemérettel bíró talajok (pl. "közönséges" homok) problémája az említett iszaposodás, valamint, hogy idővel eltömítheti a szűrőt. A nagy szemcseméretű aljzatok (sóder, stb.) pedig nehezebben tarthatók tisztán. A szemcsék ugyanis beengedik a lehulló szennyeződéseket (halak mellékterméke, illetve haleleség.) és a növények gyökérzete sem tud úgy megkapaszkodni.

Egy kész akváriumra - vagy akár csak egy hardscape-re ránézve - az aljzat rétegezése, kialakítása nem látható. Semmi gond, ebből az írásból megtanulhatod a talajrétegek fajtáit és funkcióit.

Funkció szempontjából beszélhetünk táptalajról, általános talajról, illetve különböző talaj-adalékokról. Természetesen nem kötelező mindegyiket használjuk, de a versenyakváriumokban, sikeres akvakertekben jellemzően megtalálható mind.

• Táptalaj

  Egy porózus, jellemzően vulkanikus eredetű kőzetzúzalék, amely egy tápanyagokban gazdad közeg. A tápanyagellátáson túl az ideális víz és oxigénáramlást biztosítja, valamint segít meggátolni a talaj iszaposodását. Fontos, hogy a táptalajréteget lefedjük egy általános talajjal úgy, hogy a réteg ne érintkezzen közvetlenül a vízzel. A táptalajt 1-2 cm vastagon fektessük az akvárium aljára úgy, hogy az oldalsó és a frontüveggel ne érintkezzen, így teljesen láthatatlan lesz az elkészült akváriumban.

• Általános talaj

  Gyakran keverik az általános talaj és a táptalaj fogalmát. Az általános talaj legtöbbször nem tartalmaz tápanyagokat, de közreműködnek azok felvételében. Egyes gyártók általános talajai képesek raktározni a tápanyagokat. Fontos feladata az általános talajnak, hogy optimális közeget biztosítson a hasznos baktériumoknak, valamint a növények gyökeresedésének. A növényes akvarisztikában leggyakrabban valamilyen égetett agyagos talajt használnak, amely mind összetételben, mind kémiai tulajdonságaiban, mind pedig szemcseméretében ideális erre a célra.

  A növényeket ebbe a rétegbe ültetjük, amelyek gyökerei idővel elérik a táptalajréteget.
  Egyes termékek csökkentik a PH értéket, ezáltal az erre érzékeny élőlények tartását (is) megkönnyítik. Érdemes legalább 3-5 cm vastagon fedni általános talajjal a táptalaj réteget. A domborzat kialakításánál arra kell figyelni, hogy egyes - gyengébb minőségű általános talajok - egy meredekebb leejtőnél - összecsúszhatnak. Ezesetben gondoskodnunk kell valamilyen támasztékról. (Ez lehet egy beásott k, de direkt erre a célra fejlesztett műanyaglap is.)
  Az agyagos talajok között is akad többféle színvariáns. További előnye, hogy a lekerekített szemcsék miatt nem sértik fel a talajlakó halak (például páncélosharcsák) bajuszát.

• Dekorhomok, dekorkavics

  Ezt a talajtípust - ahogy a neve is mutatja - dekoráviós célra használjuk. Nagyon szép kontraszt alakítható ki az akváriumban egy sötét tónusú agyagos talaj és egy világos, finomszemcsés dekorhomok kombinálásával. Gyakorta alakítanak ki az akvakertészek ösvényeket, "vízpartot" például egy szigetes elrendezés köré. Arra kell ügyelni, hogy a különböző talajtípusok ne keveredjenek össze a hardscape kialakításakor. Rendszerint valamilyen elválasztót használnak a tapasztalt akvaristák, amit akár - a scape elkészültével - el is távolíthatunk az akváriumból.

• Talaj adalékok

  Többféle szisztéma létezik a talajrétegek kialakítására. Találunk a piacon tápanyagban gazdag talajadalékokat, amik a növények igényeit hivatottak még inkább szolgálni, de megtámogathatjuk a talajbaktériumok elszaporodását - lerövidítve ezzel az akváriumindítás hosszát - adalékokkal. A szaküzletekben elérhetők a porított adalékok, valamint a különböző talajkapszulák, tablettákat. Ezek arra is jók, hogy egy kimerülő, növényekkel sűrűn beültetett aljzatot "reaktiváljunk" a növényzet megbolygatása nélkül.