Kémiai szűrőanyagok
Gyepszőnyeg low-tech körülmények között?
1. Mai 2018
Titkos fegyver a kékalgák ellen?
1. Mai 2018
-
Aktív szén
A legrégebben használt és legelterjedtebb megoldás. Nem csak az akvarisztikában, de a szennyvíztisztítástól kezdve a gázálarcokig számtalan alkalmazási területen találkozhatunk vele. Működését az adszorpciónak nevezett jelenségnek köszönheti: a felületén képes számos különböző anyagot megkötni.
Mivel a felülete hatalmas(ezért aktív), összességében igen hatékonyan képes kivonni különböző anyagokat a vízből, úgy mint: - Oldott szerves vegyületek, melyek bomlásuk során az akváriumvizet szennyezik. Ezekből alakul ki a felszíni hártya is, így ebben az esetben nagyon hasznos a szén. - Megköti a színező anyagokat, pl. a csersavat, a huminsavakat és általánosságban mindent, ami sárgára vagy barnára színezheti a vizet. - A gyógyszerek jelentős részét megköti, ezért kezelés alatt nem jó használni, utána viszont kifejezetten hasznos a maradványok eltávolítására. - Kiszűri a kénhidrogént és más, mérgező gázokat. - Az ammónia esetében elég sok az egymásnak ellentmondó információ. Az akvarisztikai szakirodalom szerint nem képes kiszűrni, minden más területen viszont kifejezetten aktív szénnel tisztítják az ammóniával szennyezett vizet. Akármelyik is az igazság, az biztos, hogy az aktív szén nem megoldás az akváriumi ammóniagondokra, mivel itt folyamatosan és egyenletesen kell eltávolítani azt. A szűrőbaciknak kell az ammónia, mivel ez a táplálékuk. Amennyiben elfogadjuk az aktív szén hatásosságát, friss korában "eleszi" az ammóniát a bacik elől, kimerülése után pedig a táplálékhiány miatt lecsökkent bacilétszám szembesül a teljes ammóniamennyiséggel. A szén nitritet és nitrátot nem tud kivonni a vízből. A vízkeménységet, a víz lúgosságát vagy úgy általában az ásványi anyagokat sem távolítja el. A mérgező "magányos" fémionokat sem. Kelátolva viszont már képes felvenni a fémeket, és ez egyaránt igaz a mérgezőekre és a növénytápra is. Tehát ha fémmérgezésre gyanakszunk, a szenet kelátos vízelőkészítővel együtt használjuk(a jobb márkák azok), míg a növénytápra sajnos nincs jó megoldás - kelát nélkül hamar felvehetetlenné válik a vízben, kelátolva viszont kiszűrhető. Egyes aktív szenek használatuk elején egy kevés foszfátot engednek a vízbe. A kimerült szén a legendákkal ellentétben nem kezdi el tömegesen visszaengedni a tartalmát. Bár desztillált vízben valamennyit valóban kienged, ez nagyon lassú folyamat, és nem történik meg, amíg a megkötött anyag kicsit is jelen van a vízben. Bár ipari körülmények között regenerálható, otthon ez nem kivitelezhető, a telítődött szenet ki kell dobni. Ez általánosságban 2-3 hét használatot jelent. -
Szintetikus adszorbensek
A félelmetes név ellenére egy képviselőjük jól ismert hazánkban, a Seachem Purigen. Működése alapelveiben hasonló a szénéhez, azonban csak a nagy molekulákat fogja meg, például a vízben oldott szerves anyagokat. Kiváló a bomló szerves anyagok mennyiségének csökkentésére, így felszíni hártyák és fura szagok ellen. Ugyanígy a csersav okozta barnaságot is teljesen kiszűri. Viszont semmi mást nem, így az aktív szén további előnyei és hátrányai nem vonatkoznak rá. Növényes akváriumban ezért népszerű megoldás. Natúr hipóval regenerálható, így a magas beszerzési ára ellenére hosszú távon olcsóbb a szénnél.
-
Nitrátszelektív gyanta
Sokféle különböző ioncserélő gyanta létezik, köztük nitrátszelektívek is. Ezek a gyanták elsősorban - ahogy nevük is sejteti - a nitrátot kötik, de valamennyit megfognak a nitritből és a szulfátból is. Előbbi jó hír lehet az akvaristák számára, utóbbi a gyanta használatát nehezíti kemény vízben, mert a nitrát mellett az állandó keménység szulfátja is foglalja a kapacitást. A csersav és a huminsavak is beleesnek a szórásba, így ezek a gyanták is használhatóak a barna elszíneződések eltávolítására.
A nitrátszelektív gyantákat tömény konyhasóoldattal kell regenerálni, amiben kloridionok veszik át a nitrát helyét. Az akvárium vizében fordítva játszódik le a folyamat, leválik a klorid és nitrát kötődik a helyére. A nitrát eltávolítása nem teljes, bőven marad annyi, amennyi egy átlagos halas vagy akár low-tech növényes akváriumban elég a növényeknek. High-tech akváriumban viszont kerülendő a használatuk. -
Zeolit
A zeolitok aluminoszilikát ásványok, amik jelentős adszorpciós képességgel rendelkeznek. Mivel eleve sokféle van belőlük és különböző előkezelésekkel még tovább is alakíthatóak, számtalan felhasználási területük van. Az akváriumi célra gyártott foszfát és ammóniakötő anyagok ide tartoznak, bár ritkán írják rájuk, hogy konkrétan zeolitból vannak. Az ammóniakötő fajta a szűrőt ért balesetek után hasznos, a foszfátellenes a csapvíz magas foszfáttartalmát segít korrigálni. Vigyázat, ha szerzünk valamilyen zeolitot pontosabb információk nélkül, egyáltalán nem biztos, hogy azt fogja megkötni, amit szeretnénk! A macskaalom például, nem fogja hozni a kívánt hatást, hiába zeolit.
-
Kovaföld
A kovaföld vagy diatómaföld egy kicsit kakukktojás a listában, mert pusztán fizikai alapon fogja meg a szennyeződéseket. Tulajdonképpen egy mikrométeres lyukakkal ellátott szűrő, amibe éppen az egysejtű méretű dolgok akadnak fent. Ezek lehetnek algák vagy akár a vízben úszó csillós paraziták is. A szerves törmelék mennyiségét is látványosan csökkenti a vízben. Zöld víz és infuzória kezelésére hasznos. A kovaföldet sűrű, de jó vízáteresztőképességű zsákba kell rakni és a vízáramlásban elhelyezni. Viszonylag hamar eltömítődik, ami után ki kell dobni.
