Titkos fegyver a kékalgák ellen?
Kémiai szűrőanyagok
1. Mai 2018
Így könnyítsd meg az akváriumindítást aktív talajjal
1. Mai 2018
Mit szólnál ha azt állítanám, létezik az algamentes akvárium képlete? Jól hangzik? Azt mindenképpen ígérhetjük, hogy a cikk végigolvasása után közelebb kerülsz a képlethez!
Ha ezt a cikket olvasod, valószínűleg ( kék)alga problémád van az akváriumodban. Ebben persze semmi meglepő nincs, a probléma még a legprofibb akvakertészek medencéiben is elő- előfordul.
A cyanobaktériumok (gyakran nevezik kékalgának is) kékeszöld, nyálkás lepedéket képeznek - leggyakrabban - a talajon, illetve a talaj és az üveg (jellemzően a frontüveg) találkozásánál. Kialakulásuk (térnyerésük) oka többféle lehet, de nagyon gyakran a nitrát-foszfát nem megfelelő aránya a „bűnös“.
A kékalga ellenszere egy egyszerű matematikai művelet?
Az algamentes akváriumok tudományos hátterű megközelítése
A (lehetséges) megoldásig vissza kell ugorjunk 1934-be, amikor is egy amerikai oceanográfus, bizonyos Alfred C. Redfield a következő jelenségre lett figyelmes az óceánokból vett biomasszát vizsgálva:
A vízmintákban lévő makroemelm arány, minden esetben így nézett ki: Szén:Nitrogén:Foszfor – 106:16:1. Ugyanezt az arányt lehet mérni a tengeri fitoplanktonok szervezetében is. Ezt nevezzük Redfield aránynak.
Később megállapítást nyert, hogy ez az arányosság a nyílt tengerekben, a parti vizekben, sőt az édesvizi ökoszisztémákban is többnyire konstans módon fennáll, (függetlenül attól, hogy sarkvidéki vagy éppen trópusi mintáról van-e szó). A Redfield arány azóta számtalan tudományág alaptétele lett.
Mit jelent ez nekünk, akvaristáknak?
Bár az édesvizekben ritkán mutatható ki, ennyire pontosan a Redfield arány, mivel az óceánoknál jóval kisebb vízmennyiségekről beszélünk, az azonban tény, hogy az aránynak nagy jelentősége van minden fotoszintetizáló élőlény életében, legyen az alga vagy növény. A jelentőség más és más attól függően, hogy melyik csoportot nézzük. A kékalgák például technikailag baktériumok, és sok területen teljesen máshogy működnek, mint a rendes, sejtmaggal rendelkező élőlények, ahová a növények is tartoznak. A számunkra legfontosabb eltérés az, hogy a kékalgák képesek megkötni a légköri nitrogént a szükségleteik fedezésére, míg a növények kénytelenek oldott nitrogénvegyületekkel(NH4, NO2, NO3) beérni. Ezért a kékalgáknak egy kvázi végtelen nitrogénforrás áll a rendelkezésére, és így a vízben oldott nitrogénvegyületek relatív vagy abszolút hiánya nem érinti őket olyan rosszul, mint a többi versenyzőt. A Redfield arányra levetítve ez azt jelenti, hogy ha a nitrogén arányaiban kevés, akkor a kékalgák előfordulási esélye megnő. A másik, ezzel az aránnyal kapcsolatos megfigyelés, hogy ha a foszfát kevés, akkor a zöldalgákkal találkozhatsz nagy valószínűséggel. A zöld pontalga és a foszfáthiány közötti összefüggés régóta ismert, ez a jelenség is beleillik a Redfield elméletbe. Akvarisztikai értelemben tehát, nekünk a foszfát és a nitrát arányára kell koncentrálnunk!Álljunk meg egy szóra!
Redfield foszforról és nitrogénről beszél, én pedig foszfátot és nitrátot mérek az akváriumomban!
Mit jelent az akvaristák számára a Redfield arány és a táblázat?
Azonnal feltűnik, hogy három különböző tartomány rajzolódik ki a nitrát-foszfát arányszámok alapján. Ha a Redfield arány 10-es érték alatt van, jó eséllyel megjelenik a kékalga, azaz tért nyernek az igen kellemetlen cyanobaktériumok.
A hogyan nevelj algamentes akváriumot című írásból megtudhattad, hogy a cyanobaktérium ellen a manuális eltávolítás, egy 4-5 napos blackout (sötét kúra) vagy extrémebb esetben az antibiotikumos kezelés a szükség ellenlépés. A sort mindenképpen egészítsük ki a nitrát-foszfát arány „rendbetételével“!
A megfigyelések szerint ha a Redfield arányszám 10 és 22 közé esik, kevés az esélye a cyanobaktériumoknak. (Persze egy-egy lokálisan elhanyagolt, „koszos“ rész az akváriumban táptalajként szolgálhat a kékalgának.)
22-es érték felett szintén kevesebb az esély a cyano megjelenésére, de ebben a tartományban valószínűleg már megjelenik a zöldalga, ami szintén nem kívánt vendég az akváriumban.
Viszonyítási alapnak kiváló a Redfield arány. Ha cyano problémával küzdesz, érdemes észben tartani, hogy a lokális kezelés (a lepedék manuális eltávolítása, talajporszívózás és vízcsere) után az okot is meg kell szüntessük, hogy megnyerjük a háborút a kékalgák ellen.
A fent leírtak szerint elképzelhető, hogy éppenséggel plusz foszfát adagolására lesz szükség. Ezesetben kiváló megoldás az AquaLine kiegészítö foszfát tápja.
Aki még ennyire sem szeretne számokkal foglalkozni, annak érthetőbb lesz a következő, általánosabb magyarázat:
Ha a Redfield arányhoz képest a nitrát nagyobb, a foszfát kisebb mennyiségben fordul elő az akváriumban, akkor zöldalgákra számíthatunk, míg fordított esetben a kékalgák fognak nagyobb eséllyel megjelenni. A legjobb esélyünk az algamentességre a Redfield arány betartása mellett van.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy hHa mérhető ammónia van a vizünkben, vagy más kritikus hiba van az akváriumban, akkor sajnos elkerülhetetlen az algásodás.
Mikor fontos a Redfield-aránnyal foglalkozni?
Vannak esetek, amikor már tényleg minden klasszikus tényezőt kiiktattunk, és még mindig nem tudunk megszabadulni az algától. Ekkor érdemes még egyszer elővenni a vízteszteket, és elgondolkozni a Redfield-arányon.
Néhány tipikus tényező, ami felboríthatja az arányokat:
-
A vezetékes víz jellemzői
Előfordulhat, hogy a csapvíz jelentős mennyiségű nitrátot vagy foszfátot tartalmaz, amely eleve eltolja az arányokat.
-
Frissen, aktív talajjal indított akvárium
Egyes aktív talajok képesek teljesen kivonni a foszfátot az első hetekben.
-
Egyes haltápok
, jellemzően a fagyasztottak rengeteg foszfátot tartalmaznak.
-
Nem összeillő növénytápok
Nem azonos termékcsaládból választottunk növénytápokat és nem illenek össze. Ezért javasoljuk az Aqua Line termékcsalád együttes használatát!
-
Kémiai szűrőanyag
A szelektív szűrőanyagok sokszor nem csak a káros anyagokat kötik meg. A témával foglalkozó részletes írásunk itt találod
A Redfield arány ellenőrzéséhez használjunk cseppteszteket, a színváltós papírcsíkok túl pontatlanok nekünk. A mérésnek csak érett szűrésű akváriumban van értelme. Éretlen vagy gyenge szűrésnél a nitrogén egy jó része ammónia és nitrit formájában van jelen, amit nem mér a nitrátteszt, az algák viszont hasznosítani fogják.
