A számomra bevált recept: a legalsó réteg rendszerint egy porózus szerkezetű közeg. Pl. vulkanikus kőzúzalék, amit valamilyen jó minőségű aktív talaj fed. Kizárólag optikai okokból, sokszor egy harmadik (fedő)réteget is használok, ami azonos a másodikkal, de kisebb szemcsmérettel. (További olvasnivaló az akvárium talajról>>)
Azt, hogy pontosan mit ültessünk az akváriumba, nyilván egy szubjektív kérdés, amit ki-ki, a saját ízlésvilága szerint dönt majd el. A mennyiségre vonatkozóan viszont azt szoktam tanácsolni, hogy a koncepciónkhoz és a lehetőségeinkhez képest olyan sűrűn növényesítsünk, amennyire csak lehet. És itt most a teljes akváriumra, azaz mindhárom dimenziójára gondoljunk. Pl. egy iwagumi stílusú akvárium, melyben tipikusan, de legalábbis az esetek többségében csak előtéri növények, gyepalkotók vannak, nem nevezhetők erősen növényesített akváriumnak.)
Tropica analógia: a fény olyan, mint az autóban a gázpedál. Minél több fényünk van, annál gyorsabban "haladunk", azaz annál gyorsabb növekedésre képesek a növényeink. Viszont az autónkra gondolva, nagyobb gáz természetesen több üzemanyagot igényel. Ugyanígy az akvárium esetében. Minél több a fény, annál többet kell tápozzunk.
A CO2-vel kapcsolatban sok kérdést kapok. Ezek között általában ott van, a "kell-e egyáltalán" a CO2? Általános válaszom, hogy igen. Saját meglátásom szerint egy-egy aquascape esetén, a fény után a CO2 a második legfontosabb tényező. Természetesen enélkül is érhetünk el növényi növekedést. Sarkított példa, mi is "elvagyunk" kenyéren és vizen, de szeretnénk így élni? A CO2-t a legelső naptól érdemes adagolni. Én legalábbis mindig így csinálom. Az első perctől teljes adagolóassal. Azaz nem 50%, nem 70%, hanem 100%.
Tudd meg, hogyan könnyítheted meg az akvárium indítát, aktív talajjal>>
Itt érdemes elmondani, hogy amíg kvázi kísérlezetünk, hogy megtaláljuk az optimális rendszert, minden változtatásnál legalább négy héten keresztül figyeljük a hatást! Említettem már, máról-holnapra nem történik semmi az aquascaping világában. Ahhoz, hogy valaminek a hatását kellő bzonyossággal megfigyeljük, tapasztalatom szerint legalább négy hét kell.